Visszanézhető-hallgatható, mi derült ki Népkert-ügyben

Lezajlott a Városi Esték részvételi program sorozat második nagy témájának záró-eseménye (december 1-én). A Népkert, azaz a megyeszékhely és azon belül a Belváros legnagyobb zöldterületének-közterületének sorsa volt a kérdés. A témával kérdőív formájában, interjúk, történeti és grafikai anyagok, facebookos véleménygyűjtés révén foglalkoztunk a megelőző a hetekben, és az egész folyamat betetőzéséül a két hete tartott közösségi beszélgetés szolgált. Ezen mintegy félszázan vettek részt a minden érdeklődő számára meghirdetett felhívás nyomán, és tucatnyi civil szakértő segítette önként az egyeztetéseket, információmegosztást, ötletgyűjtést.

Az alábbi (amatőr) videófelvétel a Népkerti Vigadóban zajlott közösségi rendezvényt, meghallgathatóak a bevezető, illetve lezáró-összegző előadások. (Sorrendben: Varga Andrea és Szopkó Tibor (Miskolc alpolgármesterei), Szunyogh László (városi főépítész), Havasi Virág, Molnár Aranka és Sikoparija Lujza (a Részvételi program civil önkéntesei, asztalfelelősök.) Videó a cikk alján!

Szövegesen pedig az összesen három téma mentén és három asztalnál csoportosított beszélgetők eszmecseréjének összefoglalóit mutatjuk meg.

„Funkciók – kultúra és közösség” asztal

Összefoglaló:

A Népkert jövőjéről zajló beszélgetés során érintett egyik szempont a lehetséges kulturális és közösségi funkciók voltak. A jelenlévők közül szinte mindenki egyetértett abban, hogy maradjon a zöldfunkciója, fontos, hogy a terület, amely így sem túl nagy, ne csökkenjen tovább, sőt, ha van rá lehetőség, inkább nőjön. Nincs szükség újabb funkciókra, maradjanak a már meglévők – séta, sport, játszótér –, de azokban minőségi változások történjenek. A másik fontos megállapítás, hogy a Népkertben ne legyenek nagy fesztiválok, hisz azok rongálják a zöldfelületet. Maximum zenepavilon jöjjön létre, amelyben kisebb kamarakoncerteket lehet tartani. A nagyrendezvények a Sportcsarnok előtti téren legyenek. Ember nélkül elpusztul a park, ezért embereket kell bevonzani a Népkertbe, élettel kell megtölteni.

A beszélgetésben szóba került:

– A terület maga nem túl nagy. Ne legyen túlzsúfolt.
– Nem kellenek új funkciók, a meglévő funkciók minőségén kell változtatni. A zöldfunkció maradjon. A meglévő funkciók: séta, sport, játszótér. Ami hiányzik és szükség lenne rá: kiülős kávézó.
– Fesztiválok ne legyenek a Népkertben, mert tönkreteszik a zöldterületet.
– Infrastruktúra: a meglévők fejlesztése, fontos lenne kiszolgálóhelység: vécé, esetleg öltöző.
– A minőségi fejlesztések megvédése, biztonság: ne kerítés legyen, hanem parkőr és kamera. Más hangulatot ad, ha parkőr sétál a területen.
– Fontos a közvilágítás kiépítése, ez kitolja a téli hónapokban a használatát, illetve a biztonságnak és a megóvásnak is használ.
– A területét azzal lehetne növelni, ha összeköthetjük a Kálváriával. Így lesz kilátópontja is. A két terület (Népkert és Kálvária) közötti gyalogosforgalom legyen az első, és ne az autós. A Kálvária bekerült a fejlesztések közé. A felületet az Avas déli oldalával lehetne, az autók teljes kizárásával a Görgey útról. A Népkert története egységes a Kálváriával.
– Szoborpark: nemzeti jelképeinkből. Elkészítésébe beszállnak civil szervezetek is. A múzeum tervei között is volt, hogy helyezne ki a náluk lévő kövekből ide. A szoborpark ötlete kisebb vitát váltott ki. Többen amellett voltak, hogy ne legyen több szobor a Népkertben. A fiatalokat egyébként sem ez fogja idevonzani. Inkább legyenek kisebb kreatív alkotások, miskolci jelképekkel, ún. pláza-szobrászat. Ne legyen szoborpark, de emlékpark lehetne, fákkal és nem szobrokkal.
– Kultúra: a Népkertbe csak kisebb zenepavilon kerüljön, ahol kamarakoncerteket lehet tartani. A nagyobb rendezvények, fesztiválok a Sportcsarnok előtti kihasználatlan térre kerüljenek.
– Kutyafuttató ne legyen, nem messze van egy, ez ne vegyen el területet.
– Fontos az ősfák megmentése.
– Vendéglátás: erre a célra itt van a Vigadó, van kiülős része is, nincs szükség újabbra.
– Ember nélkül elpusztul a park. Embert kell behozni a parkba, meg kell tölteni élettel.
– Mindenképp kis léptékben kell gondolkodni: akár fesztiválról, akár sportolási lehetőségről van szó.
– A futókörhöz szükség lenne világításra.
– Olyan dolgokra van szükség, ami idevonzza az embereket: rekreációs aktivitás, zenesarkok. Külön figyelni a fiatalokra és kiemelten az aktív kereső korosztályra.
– Nem szabad a teret túltervezni, a közösségnek kell értelmeznie a használat során.
– Hiánypótló tér a Népkert, amely természetes módon is megszervezi az embereket, ha úgy van kialakítva.
– Növelni a teret. És kevesebb autó jöjjön ide, de legyen a környéken parkolási lehetőség.
– Ma szinte csak átjárnak a Népkerten és nem használják.
– Legyen egy normális gyalogos út a Népkert és a Belváros között.
– A játszóterek rossz helyen vannak, pont az utak mentén.
– A fősétányon az aszfaltot fel kellene bontani.
– Egy részén lehetne kiállítás is.

„Esztétika” asztal

Összefoglaló:

Az asztalnál izgalmas és kreatív ötletek születtek, mint a sportcsarnok tetejének a zöldítése, vagy a jégcsarnok jegéből szánkópálya építése. Ezen kívül parázs viták folytak arról, hogy mi legyen a víz szerepe a leendő parkban (tó, kanyargó vizecske, szökőkút, vagy éppen semmi), be legyen-e kerítve, érdemes-e bele virágokat ültetni és ha igen, hova.

A beszélgetésben szóba került:

– A terület faállománnyal jól ellátott, sok gyep, virág, cserje nincs alattuk. Igény lenne a virágfelületre, de nehéz a helyét megtalálni. A fáknak vannak egészségügyi problémái (koruk és a környezeti hatások miatt), de húsz éveket lehet hosszabbítani a mai faápolási technikákkal. Biológiai aktivitásuk csúcsán túljutottak a fák. Voltak fatelepítések, pótlások, nem sok sikerrel. Jelenleg ápolás nincs, pénz hiányában. Az öntözési rendszer ki volt építve, de évtizedek óta nem használják. Tápanyag-utánpótlás is szükséges lenne.
– Nem volna-e érdemes középméretű fákra cserélni, kisebb a tápanyagigényük, biztonsági szempontból sem baj, ha átláthatóbb, barátságosabb a park.
– Mindegy, hogy milyen magas a fa, kell a tápanyag. A jelenlegi „gondozás” keretében a faleveleket is elhordják, így még az sem pótol tápanyagot. Érdekes módon vihar idején nem esett kár a fákban, de szélcsendben igen.
– Parázs vitát váltott ki a víz helye-szerepe a Népkertben. Javaslat: egy 10 méter átmérőjű tó kialakítása, már csak a párásítás miatt is. Ellenérv szerint ez az 5,6 hektár összterület kicsi egy tóhoz. Megint más érv: a Szinva terasz, a Hősök tere se nagyobb, mégis van vizes látványelem.
– A sportcsarnok előtti téren van egy szökőkút, „de ronda”. Ott a felszín alatti illemhely, annak a vizével lehetne szökőkutat csinálni (példa lehet a kassai). A lapos szökőkút a népkerti kerekasztalnak is terve volt, árajánlatot is szereztek már rá.
– Lehetne a szökőkút körül kékkel megvilágított üveglap, ami éjjel különösen jól mutatna.
– A sétányok szerkezetét tekintve az egyik javaslat a történelmi struktúra megőrzése. De jelenleg a fő sétány nem vezet „sehova”. A másik javaslat a a funkciókhoz igazított új rajzolat kialakítása.
– Ne legyen funkciókkal túlzsúfolva a terület, a kicsisége miatt!
– A funkciók egyébként nem rosszak, csak nem igényesek. Lehetne napozóágyakkal bővíteni, tornaeszközökkel az ösvény mentén.
– A Vigadóhoz közel lehetne zenepavilon: ez többek vélekedése volt. Egy lehetséges szoborpark ötlete egy résztvevőtől származott, akinek a civil szervezete nyert is forrást történelmi szobrokra.
– Az első a funkciók és helyük kijelölése, második lépés, hogy hova vezessen és milyen ösvény, harmadik, hogy hova kerüljön fa mint a téralkotás eszköze.
– Akár megőrizzük a történelmi szerkezetet, akár nem, a múzeummal és Kálváriával kapcsolat megteremtése fontos lenne. Lehetne gyalogoshíd a múzeum bejáratához. Vagy zöld, mint a vadátkelők az autópályákon, vagy egy szép fa szerkezetű.

– A tájépítész résztvevők részéről: felesleges a fákról beszélni addig, amíg nincs terünk a funkciókról. De a fa fontos kérdés, mozgatja az embereket. Akkor is, ha kivágnak fát és akkor is, ha nem. Ez utóbbi esetben: hogy miért néz ki rosszul az a fa. Emlékfák ültetésére legyen lehetőség a temető mellett. Különböző fajokat, konkrét személyeknek dedikálva. Az egyik résztvevő Angliában látott almafákból vágott sövényt, ezt javasolta itt is. A főkertész ezt a fák megerőszakolásának érezte. Egy másik tájépítész pedig azt felelte, hogy nem úgy kell a fákat cserélni, hogy egész mást ültetünk, hanem ahol hiányzik, azt pótolni.
– A főkertész szeretne biodiverz ágyásokat, sokféle cserjét, ez esetben a fák jó részétől meg kell válni és az átláthatóság is csökken, ami a közbiztonság kárára lesz. Egy vélekedés szerint ide virág nem való. Egy résztvevő ellenvetése volt erre, hogy a tündérkert ennek a területnek a harmada és ott is volt minden, fa, bokor, virág, víz, stb., a szűz területen lett kialakítva, nagyon nagy fenntartási költséggel (100 Ft/m2) és a fűre rá se lehetett menni.
– Javaslatként elhangzott a Szigligeti tér bekapcsolása oly módon, hogy sétálóutca legyen a Budai utca. A téren lehetne rózsakert.
– Rózsakert máshol is lehetne, de ahhoz külön kertész kell, aki gondozza. Ha nincs bekerítve, el is lopják tövestül.
– Fontos a park extenzív jellegének megtartása, hogy lehetséges legyen a fenntartás.
– A Népkert területén egyáltalán ne lehessen parkolni. Lehetséges megoldás a forgalom lassítása a Görgey utcán, esetleg csak a buszok átengedése és a maradék két sávon a parkolás lehetővé tétele.
– A Népkert környékén levő különálló tereket össze lehetne hozni, játszani a terekkel. A sportcsarnokra és az előtte levő térre több javaslat hangzott el. Lehetne ott szabadtéri színpad és fagyizó.
– A sportcsarnok tetejét is lehetne zöldíteni? Van napfény, lehetnének ott a virágok. A fenntartása költséges; lehetne bárral-napozóval egybekötni. Másik ötlet szerint a skate parkot felvinni és akkor annak a helye zöldíthető lenne. Szakmai reakció: nem bírja el az épületszerkezet ezeket a megoldásokat. Lehet-e extenzív zöldtetőt rakni rá. Válasz: a tetőszerkezet megerősítésével lehet, mivel ez is súlyos teher a tetőnek. A barlangfürdő teteje így készült anno.
– A bekerítés kérdése szintén vitát keltett.

„Intézmények” asztal:

A beszélgetésben szóba került:

– A beszélgetés részvevői fő problémaként egybehangzóan az átlátható terv hiányát azonosították. Nem is az az elsődleges kérdés számukra, hogy mit fog kezdeni a város a területtel, inkább az, hogy őket kellőkép „becsatornázza-e”. Illetve hogy a megvalósulásra szánt terv fenntartható változást hozzon, és lehetőséget adjon számukra is legalább egy évtizednyi előre gondolkodásra. Látván a közelmúlt ún. nagyberuházásainak kétséges eredményeit, inkább úgy vélik: egyszerű és hangsúlyozottan fenntartható beavatkozásokra van szükség.
– A futókör létesítését mindenki üdvözölte.
– A „Sárgaház” szociális blokká való átalakítása. Egy zuhanyzó, öltöző, vécé fizetős működtetése rentábilis lehet, és növelheti a terület látogatottságát.
– Probléma, hogy a Népkertet lehetőségeihez képest kevés miskolci látogatja. Ennek okai feltárandók. A beszélgetők szerint a közbiztonság és az igényes rendezvények hiánya okozza. A játszóterek megújítása, parkőr foglalkoztatása, a futókör kivilágítása jelenthet megoldást.
– A fiatal és aktív korú lakosság a célcsoport, akik bevonzása fontos kérdés.
– Zenepavilon létesítése és igényes térzene mint rendezvénylehetőség. A zeneiskola bevonása jó ötlet lehet.
– A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár részéről: szívesen települne ki, szabadtéri rendezvényeket közösen tervezve a várossal.
– A terület hasznosítása szempontjából a régi salakos rész rekultivációja merült fel, amely újabb zöld, sportolásra alkalmas teret jelenthet.
– A fővárosban megújult Városliget példája követendő.
– A hozzászólók kiemelték a szociális kiszolgálóhelység, a minőségi, de fenntartható attrakciók hiányát. És elé helyezve a közbiztonság javításának igényét.
– Egyetértés abban, hogy nem szeretnének új épületet, intézményt. Biztonságos zöld felületet fogalmaztak meg célként.
– Az autókat teljesen ki kell tiltani a területről.
– Szabadtéri mozi? Kamapálya? (lásd „Miskolc sportja”) Utóbbi mindenképpen füves pálya formájában, nulla betonozási igénnyel.
– Emlékpark, szoborpark: a résztvevők egyértelműen elvetették. A fafajokat ismertető táblák inkább hasznosak lennének.
– Parkőr foglalkoztatása.