A kocsiból kiszállva főleg a gyerekek futnak le a Szinváig… SzZF

„Nem tudom, mi lenne itt jó, csak legyen rendezett” – egyedi, de jellemző reakció a Közösségi Tervezés felvetéseire. Nem könnyű napjainkban megszólítani és ilyenfajta közösségi aktivitásra sarkalni a városlakókat... amint azt a „Szinva Zöld Folyosó” közösségi tervezése keretében a közreműködő civil szakemberek is megtapasztalták.

A „Szinva Zöld Folyosó” a miskolci önkormányzat és a vele együttműködő egyesületek Közösségi Tervezés nevű programjának aktuális eleme. Mindez pedig a város által idéntől meghirdetett Részvételi programjának fontos szegmense. Arról szól, hogy mielőtt még konkrét beruházás(ok) tervezésébe, előkészületeibe fogna Miskolc, kérdezzük meg magukat a miskolciakat, ki hova mit szeretne; vagy éppen mit nem. A tervezzukmiskolcot.hu weboldalon a szervezők hetek át sokféle információt megosztottak a nagyközönséggel, de az érdeklődőket másféleképpen is igyekeznek megszólítani. Legutóbb a Mobilitás hete zárásaként, szeptember 24-én települtek ki a stábtagok (városházi szakemberek és civil közreműködők) féltucatnyi érintett helyszínre a Szinva mentén, hogy minél több városlakóval személyesen beszélgethessenek. A tapasztalatok és a kirajzolódó kép rendkívül vegyes volt...

Adott tehát a borsodi megyeszékhelyen keresztülfolyó patak, és az a tény, hogy a számtalan városrészhez elérhető közelségben található vízfolyás – valójában rettentő „messze” van az emberektől. Évtizedek óta létezik az igény a vízközeliségre, de ez máig nem tudott valóra válni. A lehetőségek áttekintését szolgálja a „Szinva Zöld Folyosó” program (SzZF). Nyitányaként a Városháza Főépítészi Kabinetje összeállította azoknak a helyeknek a listáját, ahol van értelme a közösségi tervezés eszközével élni – ez lett az említett hat pont. Keletről nyugatra haladva, azaz folyásirányban: a Hegyalja utcai lakótelep, a dél-kiliáni garázssor mögötti rész, a Vasgyári út és a Nagyváthy utca közötti partszakasz, a Zrínyi gimnázium melletti teresedés („Neptun búvárklub”), a Kóris Kálmán és Hadirokkantak utcák közötti patakpart, végül a selyemréti szakasz (a strand mögött).

A szeptember végi helyszíni beszélgetések fő tapasztalatai az alábbiak lettek: kevesen tudnak még mindig a részvételi törekvésekről, a Közösségi Tervezés beindulásáról. Alig néhány tucatnyian jöttek le szombat délelőtt hozzászólni a témához – igaz, mindenhol csatlakozott hozzájuk egy, a teljes távot (a Csanyiktól a Tiszaiig) végigkerékpározó biciklis csapat. Ugyanakkor aki bekapcsolódott a munkába, mindenki pozitívan állt hozzá, szívesen véleményezte a programot, hozzátette a saját ötleteit, elképzeléseit. Akadtak szkeptikusok is, voltak, akik egy-egy érintett közterületet már-már a magukénak érezve (lásd: Fogadj örökbe egy közterületet! akció) nem szívesen vennék, ha másokat is odavonzana bármi arra a partrészre, vagy éppen a kutyasétáltatók és kerékpározók „antagonisztikus ellentétének” tovább éleződésétől tartanak. Ám legtöbben inkább amellett érveltek, hogy jót tenne a városnak a lakóövezetek és a vízfolyás közötti kapcsolat szorosabbá tétele. Hiszen „a kocsiból kiszállva főleg a gyerekek futnak le a Szinváig, megnézik, de ez csak egy-két perc, amíg a szülők lezárják a kocsit” – mesélt valaki a kedvezőtlen benyomásairól. Mire volna szükség, hogy mindez változzon, megszeressék az emberek a Szinvát, a partot? Talán padokra, szemetesekre, pingpongasztalokra, grillező/szalonnasütő helyekre, kiülési lehetőségekre, sportpályákra és -eszközökre (kosárlabda, skate) – sorakoztak az ötletek. Van, amelyik szakaszon ilyesmi már eddig is megvalósult, máshol viszont égető a hiány.

A következő hetekben újabb időpontokban és helyszíneken szólítják majd meg a környéken élőket a SzZF aktivistái, további tapasztalatokat gyűjtve. Online formában pedig a tervezzukmiskolcot.hu weboldalon (a Párbeszéd menüpontban) indult el a közösségi konzultáció.