Győri kapu: mi legyen a Szinva mentén? Közösségi Tervezés: SzZF 3.

 Mit szeretnének a Győri kapu szomszédságában, a Kiss Ernő utca mellett folyó Szinva mentén látni a helybeliek, illetve a miskolciak? Gyaloghidak, csobogók, szökőkút, horgászstég, „vízi vidámpark”, a parton sétány, kerékpárút, padok, szalonnasütő, sportpálya, nyugágyak, csúszda, lépcső, kondipark, játszótér? Kinek mi jut eszébe? Vagy semmi különösre nincs is szükség már itt?

Alul a párbeszéd-ablakokban van módja mindenkinek (miután regisztrált az oldalra) elmondani véleményét, akár pró, akár kontra érvelve.

A fenti címbeli rövidítés feloldása: „Szinva Zöld Folyosó”. A kifejezés első eleme értelemszerűen a városképi értelemben is meghatározó vízfolyásra, „Miskolc folyójára” utal, amellyel a borsodi megyeszékhely most már sok évtizedes távlatokban nézve is, úgymond, nemigen tud mit kezdeni... A „Zöld Folyosó” pedig egy készülő koncepcióra utal, ennek az elnevezése. Idézőjelben, hiszen még egyelőre nincs terv, nincs konkrét beruházás – csak a készülődés. (És azért külön írva, mert nem pontosan azonos a „zöldfolyosó” szakkifejezéssel jelölt ökológiai fogalommal.)

A „Szinva Zöld Folyosóról” az elmúlt hetekben indult meg a közös gondolkodás a városlakók, civil szakemberek és szervezetek, valamint a Városháza között. Ez a Közösségi tervezés nevű programelem második állomása; az első, kísérleti terep a görömbölyi pincesor volt tavasszal.

A Közösségi tervezés azt jelenti, hogy az önkormányzat megfogalmazza a kérdést, megjelöli a tervezési területet, megadja a rendelkezésre álló szempontokat, a szakmai elvárásokat és kihívásokat, szükség szerint a hatósági, városépítészeti és egyéb korlátokat – és ezután megadja a startjelet: szóljon hozzá mindenki-bárki, ki hova mit szeretne (vagy mit ne)!

Az előzetes szakmai felmérés abból indult ki, hogy a Szinva-mentén végigvezetendő útvonal elsősorban a gyalogos-, de még inkább a kerékpáros közlekedést vonzhatja magához. Ez az oka, hogy az alábbiakban bemutatott szakmai háttéranyagok legtöbbször kerékpárúttal kapcsolatos kitételeket tartalmaznak. Ez azonban nem jelenti, hogy az SzZF kizárólag bicikliút építéséről szólna! Az csak az egyik, ám jelen pillanatban a legkönnyebb megragadható eleme lenne a majdani beruházásnak. Szinte minden más – a Közösségi tervezés kérdése.

A háttéranyag grafikai részét a Főépítészi Kabinet kötelékében dolgozó Révai Márton építész készítette. Az ő munkája nyomán kialakult nagyméretű térképet mutattuk be például az augusztusban zajlott Szinva Örökség Napok keretében, több helyszínen. És ennek a hatalmas térképnek az egyes részleteit, az összesen 10 (11) szakaszra osztott Szinva-vonalnak a részleteit, kivágott-kinagyított részleteken. A grafikák közül a negyediket mutatjuk itt meg, mellette az adott szakaszra vonatkozó előzetes főépítészi elemzés olvasható, címszavakban, lényegretörő megállapításokban. Ezek mind az ügy városépítészeti, mind közösségi tervezései, mind egyéb távlati vonatkozásait tartalmazzák (ezért a szövegben időnként előforduló ismétlődések).

4. SZAKASZ: Vasgyári út – Nagyváthy utca

A kerékpárútnak a Vasgyári úton való keresztülhaladása megoldandó probléma, és ennek kihatása lehet a túloldali folytatásra. Elképzelhető direkt módon (egyenesen), a vasúti sín felett, rámpával, avagy kerülővel a zebrákon át (Vasgyári út, majd Kis Ernő utca, illetve a híd) az Alsószinva utca felé. Így vagy szemből, vagy a hídról érkezve folytatódhat.

Kicsit lejjebb két telek kisajátítására lesz szükség a part mentén. A Hámor étterem előtti parkoló státusza-használhatósága rendezendő. A Kalapács utcánál szűkülés!

A kerékpárút a Kavics utca mentén haladhat (itt minimális a gépkocsi-forgalom, csillapított az autóközlekedés). Teresedés lehetősége elsősorban a Gyula és a Tímármalom utcáknál.

A Géza utca után lefelé széles zöldsáv található a patakpart és a lakótelep (garázsok, intézményi területek) között. A szomszédos oktatási-nevelési intézmények (óvoda, iskola) esetleg bevonhatók az újranövényesítendő területek gondozásába. A távhőközpont maga épülete talán kilátóterasz (könnyű fémlépcsővel) kialakítására kínál lehetőséget – vajon volna-e ilyesmire kereslet az erre sétálók-biciklizők, lakosok/turisták részéről?

A Győri kapui lakótelep szomszédságában sok évtizedes lakossági igény érzékelhető a vízfelület „közelebb hozatalára” az itt élőkhöz, a lakóterülethez. A víz elérhetősége ezen a szakaszon számos ponton biztosítható. Mind a hidak közelében, mind a köztes szakaszokon.

A Thököly utcai hídnál tervezett felújítási beruházás kapcsán dilemma a leendő kerékpárút (azaz a „Szinva Zöld Folyosó”) optimális átvezethetősége a Thököly utcán. Több alternatíva létezik, amelyek különféle szakmai érveken alapulnak. Használat szempontjából az „egyenes” verzió a legoptimálisabb – ellenben kerülő utat, félő, elkerülnének a két keréken közlekedők, gyalogosok egyaránt. (Rossz tapasztalat utóbbira van több is: északi tehermentesítő vége-kanyar, Dózsa György csomópont.) Műszaki megoldás bizonyára található erre.

A Vászonfehérítő utca mentén az északi oldalon meglévő járda fejleszthető: összeköttetés a lakótelepi házak közötti játszóterekkel, egyéb elemek.

A Szinva felőli oldalon ezen a szakaszon elég szűk a hely (csak egy ösvény az utóbbi években kialakított parkolóhelyek mögött).

A szakasz egészét nézve elképzelhető valahol a patak vonalában valamilyen „kanyar” mint attrakció. Ugyanígy csobogók, szökőkutak (napelemmel), stb., de akár sziget is. Az igények és ötletek mentén lehet kijelölni ezek helyét, megoldásait. Összességében számos hely kínálkozik „pont”-szerű beavatkozásokra.

KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS tárgya lehet, hogy a Vászonfehérítő utca menti járda vonalában milyen, a közlei játszóterekkel kapcsolódó kisebb teresedések, pihenőhelyek, öblök, egyéb programelemek képzelhetők el. Valamint kontaktus közvetlenül a vízfolyással: kiülők, teraszok. Esetleg (a vízügyi hatósági előírások függvényében) rönkök-járókövek a mederben, az átkelés alkalmi lehetőségét kínálva az arra sétálóknak. KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS révén dőlhet el, milyen „attrakciók” lesznek hasznosak-tetszetősek a part mentén: például a Tímármalom, illetve a Gyula utcák magasságában kialakítható teresedések révén, illetve a Vászonfehérítő utcai szakaszon.

(nyitófotó: Korányi Mariann)