Visszanézhető-hallgatható, mi derült ki strand-ügyben

Lezajlott a Városi Esték részvételi programsorozat első nagy témájának záró-eseménye. A diósgyőri strandfürdő, a tizenévvel ezelőtti bezárás folytán üresen maradt terület jövőbeni sorsa volt a kérdés, amivel kérdőív formájában, podcastokban, videós anyagok, facebookos véleménygyűjtés révén foglalkoztunk ezekben a hetekben, és az egész folyamat betetőzéséül az október 7-én, múlt csütörtökön tartott közösségi beszélgetés szolgált. Ezen több mint félszázan vettek részt a minden érdeklődő számára meghirdetett felhívás nyomán, és tucatnyi civil szakértő segítette önként az egyeztetéseket, információmegosztást, ötletgyűjtést.

Az alábbi két (amatőr) videófelvétel a múlt csütörtök délután és este történéseit idézi fel, meghallgathatóak a felkért vendégek bevezető előadásai (sorrendben: Princz András mérnök és Szunyogh László városi főépítész, majd Varga Andrea alpolgármester, Havasi Virág szociológus, aztán Németh Judit fürdőüzemeltetési, Fedor-Szabó Zsuzsa kulturális, illetve Orosz Eszter turisztikai illetékes), látható, hogy a résztvevők helyszíni látogatása során milyen mai állapotok tárultak fel a néhai strand-területen.

Városi Esték: a diósgyőri fürdő kérdése - strandbejárás, 20221006

Városi Esték: a diósgyőri fürdő kérdése - közösségi beszélgetés, 20221006

Az alábbiakban pedig arról olvashatunk, néhány nappal a történteket követően a résztvevők, azaz a közreműködő civil szakemberek (plusz a körzet képviselője, valamint a főépítész) miként összegezték első benyomásaikat az elhangzottakról.

Havasi Virág:

Az első Városi esték a diósgyőri strand sétájával kezdődött. Csodálatos őszi idő fogadott minket és sok-sok érdeklődő, nem csak olyanok, akik a később magán a Városi Estén is részt tudtak venni. A korosztály nagyon vegyes volt, még középiskolások is voltak. Princz András vezette a sétát, mesélt és osztott meg fontos adatokat, válaszolt kérdésekre. A strand több régi dolgozója is jelen volt, ők is lelkesen válaszoltak. Nekem a legmegdöbbentőbb a barlangi medence volt, csodálatos, egyedülálló, nem szabad veszni hagyni! Mini-barlangfürdő.
Az est nagyon jó hangulatú volt, nyitott és lelkes résztvevőkkel. Az alpolgármester asszony majdnem könnyezett megnyitó beszéde alatt, ami rám is átragadt.
A háromperces szakmai hozzászólások informatívak és gondolatébresztők voltak, számomra különösen érdekes volt, hogy milyen karakteres, egymástól eltérő személyiségek voltak a hozzászólók.
A „műszaki kérdések asztalánál” ültem, ahol Princz András ismét elmondta a technikai lehetőségeket és hogy ezek milyen összegeket jelentenek a beruházás és a működtetés szempontjából. Felmerült a víz kérdése, az asztal résztvevői pedig saját ötletekkel álltak elő, illetve kérdezték a szakembert, hogy azok megvalósíthatóak-e.
Senki nem akart felállni az idő leteltével az asztaltól...

Jakab Zsolt:

Mint kívülállónak – hiszen az asztalbeszélgetésben nem vettem részt – úgy tűnt, hogy hogy itt valóban BESZÉLGETÉS folyt, akár még kávéházinak is nevezhető! Csupa nagybetűvel, mert normális hangnemben, egymással és nem egymás mellett el-, nem egymást győzködve, hanem az összes gondolat, érv, vélemény figyelő meghallgatásával és meghallásával.
Sokan említették, hogy kevés volt! Mi sem támasztja ezt jobban alá, mint az, hogy a hivatalos időkeret lejárta után még sokáig beszélgettek tovább a résztvevők.
Többek jelezték, hogy egy-egy külön est is jó lett volna a szakmai szempontonként külön-külön. Vagy azt, hogy miért nincsenek hasonló beszélgetések más témákban...
Úgy néz ki, lenne igény egy jó KÁVÉHÁZRA, ahol SZEMÉLYESEN lehetne dolgainkat meg-, ki-, átbeszélni, s nem a „kanapé-bölcsek” posztjait olvasva azon bosszankodni, hogy „ÚGYSE”!
Aki ott volt, érezte, értette, hogy PEDIG DE!

Sikoparija Lujza:

Szerintem is nagyon inspiráló volt, hogy a menet közben kiderült „borzalmak” [nehézségek, korlátok] ellenére is mindenki komolyan vette, sőt, merte elengedni a fantáziáját. Elsőre nagyon jól sikerült!

Frei Gabriella:

Nekem nagyon pozitívnak tűnt, amit távoli megfigyelőként láttam. Sehonnan nem hallatszott hangos veszekedés. Viták biztos voltak, látszott, hogy folyamatos és intenzív a társalgás, de az egészből nagyon kulturált hangulat áradt. Ha maradunk a kávéházas hasonlatnál, olyan volt, mint ha beugrottam volna egy lattéra, amikor éppen valami komoly szervezkedés zajlik, és ugyan nem tudom, pontosan miről beszélgetnek, de fontosnak tűnik.

Varga Andrea:

Számomra is nagyon pozitív volt a beszélgetés hangvétele, az egymásra figyelés, az együtt gondolkodás és az információkra való nyitottság jellemezte. A mi asztalunknál a tenni akarás, a közös munkálkodás igénye is megjelent. Önkéntes munka és esetleges közösségi finanszírozás kérdései is felvetődtek. Ez az „aktív cselekvő polgárok” gondolat a részvételiség alapja, amely egyértelműen nyomon követhető volt.
Köszönöm szépen mindenkinek a lelkesedést és az aktivitást. Nagyon inspiráló ilyen sok jó szándékú, a várost szerető emberrel együtt dolgozni!

Sélley Andrea:

A fő benyomásom, hogy az este első felében elhangzott előadások kapcsán több tény-információra lett volna szükség, szakmai szereplőink megilletődtek miskolci érintettként is, ami nagyon emberivé és partnerivé tette a hangulatot, viszont néhány tény nem hangzott el, ami egy-egy asztalt „elvitt”. Nem hangzott el plenárisban, hogy karsztvízbázis védelmi terület és hogy az mit jelent, vagy hogy Natura 2000-terület a mellette lévő és oda nem lehet tervezni, vagy hogy ivóvízbázis-területként mit és hogyan lehet.
Izgalmas és egymást támogató ötletek voltak, nagyon szerencsésnek tartom az elején a felütést, hogy tisztán elmondtuk, hogy nincs projekt, nincs pénz, s ráerősítettek Andreáék [az alpolgármester], hogy nem is látszanak az EU-s források.  Az emberek készültek konkrét adatokkal, néhányan számításokkal, s többen konkrét javaslatokkal.
Az elkötelezettségüket és az odaadásukat lehetett érezni többeknek, ami valóban, felajánlásokat és civil részvételi lábat is jelenthet, ha jól tervezetten a Városi Estékről leválva folytatódik a munka velük.

Szunyogh László:

Ilyen beszélgetésekre szükség van, ez már korábban is, többször is fölvetődött, ha jól emlékszem, két-három éve a polgármester úr is szeretett volna valami hasonló közéleti beszélgetés sorozatot a Bortanya épületében. Az én véleményem szerint is jó hangulatú volt az este és sikeresnek is gondolom.
Nagyon tetszett és feltehetően már bejáratott az a metodika, aminek mentén az este szerveződött, mert hogy lehetőséget adott mindenki számára a gondolatai kifejtésére, ugyanakkor nem adott lehetőséget „lakossági fórum” avagy „panasziroda” kialakulására. Ez főként úgy érdekes számomra, hogy máshonnan örök kötözködőként ismert személyek is, akik ott voltak az estén, aktív résztvevői lettek a beszélgetésnek és nem kerékkötői.
Szakmai tartalmat illetően meglepett a következő három tény: hogy az emberek nagy többsége a strand visszaállítását szeretné, hogy azt a turisták előtt is szélesre tárná, és hogy átlagos fürdőben, nem valami luxusintézményben gondolkodnak.
A mi asztalunknál az építészeti-városépítési szempontok kerültek átbeszélésre. Ez alapján kirajzolódott, hogy olyan beruházás kell a területre, amelyik 12 évszakos – amikor nem strand, akkor is tudjon valamilyen szolgáltatást nyújtani. Fölmerült, hogy a strandszezonon kívül legyen sétatér, kvázi lehetne a saját Tündérkertünk is. Ahogy egykor volt mozi a strandépületben, úgy most is jó lenne, nem véletlen, hogy a Tündérkert is próbálkozott filmvetítésekkel. Amennyiben a strand és a Lovagi Tornák Tere közötti út megmarad közforgalom számára megnyitott gyalogossétánynak, akkor a parkolóból a Tündérkertbe ezen keresztül vezet az út és ennek forgalmát a strand felé és kifelé is megnyitott büfésorok „megcsapolhatják”.
Ha kertként is működne, akkor lehetne valóban „Királynék kertje” különleges növényekkel, akár gyógynövényekkel lehetne meditációs terület is.
Amennyiben strand, úgy leginkább a SPA funkciókat helyeznénk előtérbe.
Az asztalunknál beszélgetők egyetértettek abban, hogy a két intézménynek (strand, Lovagi Tornák Tere) egymással flexibilisen működtethetőnek kellene lenni. Például amikor nincs előadás, akkor a LTT udvarán lehetnének a strand sportpályái, de lehet olyan fesztiválokat is szervezni a LTT-be, amelyek igénybe veszik pl. sátorozásra a strand területét.
További felvetődött dilemmaként, hogy a visszaállítandó strand az vajon nemcsak az 50-plusz-os korosztály kívánsága, vajon a mai fiatalok igénylik-e, hogy a területen strand legyen, vagy valami mást szeretnének inkább.
Érdekes volt, hogy a közösségi információgyűjtés és az információk megértése a kevés tényadat miatt elveszett, inkább volt ötletős-tervezős a hangsúly. Most a jövőbe néző ötletelés és a lehetőségek mérlegelése sokkal többeket megmozgatott, így első alkalommal. Kíváncsi leszek majd a résztvevők benyomásaira!

Az „építészet” asztal összegzése:

-    a strand, a vár, a Lovagi Tornák Tere: egy egységként szükséges kezelni
-    a Lovagi Tornák Terén nem lesznek lovas rendezvények, max. 1-2 évente, mert nem megoldott a lovak ürülékének kezelése
-    ivóvízbázison fekszik, vagyis védett vízbázis a strand és a Lovagi Tornák Tere is, ezt figyelembe kell venni
-    a strand hegyoldala pedig már Natura 2000-es terület
-    a strand mindössze 2-3 hónapig használt egy éven belül [a korábbi üzemelés időszakában]
-    a Lovagi Tornák Tere az egységes „városszövetet” szétszakította
-    a fejlesztésre rendelkezésre állt források, amelyek a strand felújítását is tartalmazták, nincsenek, mert a vár [beruházása] beszippantotta a teljes összeget
Ötletek:
-    A középkori hangulatot mindenben viselnie kellene a komplexumnak. Pl: törökfürdő, virágoskert (mert a királynők ilyen kertre néztek).
-    A Lovagi Tornák Terét is virágosítani kellene. Lehetne lefutó növényeket is ültetni.
-    Plusz funkciókat kellene adni mind a Lovagi Tornák Terének, mind a strandnak. Például a strandon száraz csúszdapark, vagy fizetős játszótér, vagy az árusok részét úgy kialakítani, hogy egyszerre tudjanak a strandon befelé és az utca felé is kiszolgálni. Sportolási lehetőség: strandröplabda, íjászat; olyan szintre fejleszteni a pályákat, hogy EU-szintű versenyeket lehessen rendezni.
-    Retró-strand. A retró most úgyis hívószó, így nem kell változtatni a medencéken, a hideg vízen.
-    Esetleg gokart-pálya kialakítása.
-    A Lovagi Tornák Terének tetejére napkollektor felszerelése. Az így termelt energia fűthetné a medencék vizét.
-    A régi strandot elfelejteni. A mai fiatalok igénye más: szauna, wellness, SPA. Legyen speciális és exkluzív, letisztult és elegáns.
-    Van három építészeti [egyetemi] diplomamunka a strandra, azokat érdemes megnézni.
-    Természeti adottságaira építeni, ez az, ami egyedivé teszi ezt a strandot.
-    Plusz olyan szolgáltatások kellenek, amelyek máshol nincsenek: gőz, szauna, legyen egy komplexum, SPA. Dzsakuzzi megemelve, éjszaka is nyitva, látni belőle a kivilágított várat. Ez télen-nyáron tud működni és meleg.
-    „Királynék fürdője”.
-    SPA együtt a stranddal?
-    Üres medencék hasznosítása a nyári szezonon túl. Például lefedni és diszkót tartani benne, focizásra kialakítani.
-    Par használata nyáron túl is.
-    Lombházak kialakítása a strand területén, ez plusz-forrás.

A „műszaki” asztal összegzése:

A szakértő itt Princz András volt.
A vízjogi üzemeltetési engedély lejárt, amit meg kell újítani. Ha szerencsénk van, elég felújítani, akkor 40 millió Ft. Ha újak kellenek (csak a két fűtés nélküli medence, maximum hőcserélővel), akkor 150 millió Ft. Az üzemeltetés évente 100 millió Ft (a mostani energiaárakkal – a 2020-asokkal 24 millió lenne). Ha energia-racionális berendezések kerülnek be (például frekvenciaváltós szivattyú), akkor az üzemeltetés költségét le lehet szállítani 60 millióra. Ekkor drágább a beruházás. Üzemeltetési költségek: energia, vegyszer, dolgozói létszám. 400 kg/4 hónap a vegyszer-igény, 44 ezer kWatt energia az idényben (15 kWatt-os a rendszer), 7400 m³ víz. A szauna 12-18 kWattos és az energiaigény attól is függ, hány órát fog működni.
A rozsdamentes medence jó állapotban van, a vízgépház borzasztó. Négy szűrő van, 900 mm magas szűrőtöltet, most legalább 1000 mm-es kellene.
Muszáj-e vízforgató a barlangi medencébe? Igen, EU-s előírás, ha nem gyógyvíz, akkor kötelezően kell.
Nem érdemes-e átfolyós vízzel üzemeltetni az úszómedencéket? Amíg olcsó a víz, addig akár igen, de inkább legyen meg a vízforgató. És átfolyós víz csak gyógyvíz esetén lehet. Szó volt a beminősíttetésről [gyógyvízzé nyilvánítás], de nem történt meg.
Régebbi időkben évi 40 ezer látogató volt a fürdőben. Május-szeptemberben volt ugyan nyitva, de csak június-augusztusban jártak az emberek. (Napi 300-1000 közt, átlag 500.) Az egyik résztvevő vitatta, hogy lett volna 40 ezer vendég, és hozzátette, akkor a lakosság nagyobb volt (220 ezer) – manapság nem lenne elég vendég szerinte. A várba 130 ezer látogató ment évente.
Volt egy vita arról, hogy a Szent György-forrás ki van-e véve a városi rendszerből vagy sem, és ha igen, használják-e. Elmondta a volt mivízes beszélgetőtárs, hogy a vár hőszivattyús fűtésére tervezték használni. Egy másik felszólaló elsorolta, hogy a városban hol voltak fúrások, és szerinte itt is először is fúrni kellene. (A forrás ki van véve a városi rendszerből, de nem használják.) Az LTT nincs alászigetelve, azért kellett kivenni a forrást a rendszerből. Utólag leszigetelni iszonyatos pénz lenne.
Ha másra is akarják használni az LTT arénáját, akkor meg lehet csinálni, hogy 10 napig vannak a lovak, majd le kell cserélni a homokat. De ez is iszonyat költség.
A Szent György-forrás hozama 400 m³/nap, a Tavi-forrásé 8000 m³/nap (ez utóbbi látja el a Tündérkertet).
A strand felújításakor az építkezés alatt annyi mellékvíz volt, hogy be kellett kötni csatornával a Szinvába. Tehát van hulladék-víz és hulladék-hő, amivel lehet mit kezdeni.
Felmerült, hogy a karsztforrásban nem mindig van víz, csak ha van csapadék. András válasza: akkor csapvizet kell olyankor belerakni.
Felmerült, hogy sokáig nem is süt oda a nap – mások vitatták.
Felmerült, hogy lehetne napelemeket rakni a LTT-re. Ez jó ötlet.
Felmerült, hogy hideg a forrásvíz, arra nem lehet wellnesst telepíteni. De lehet hőcserélővel fűteni a vizet.
Felmerült, hogy az emberek az egyszerű dolgoknak is örülnek, legyen egy szökőkút az LTT-n.
A Királynék Fürdője: az épület mögött találták meg a régészek. Oda lehetne a wellnesst építeni.
Az építkezést lehet-e különböző ütemekben (szaunát először, aztán a medencéket)? András szerint nem, de lehet például, hogy barlangi medence mellett kültéri szauna legyen.
Lehetne lámpa a víz alá és éjszakai fürdőzés.

A „gazdasági-pénzügyi” asztal összegzése:

-    nincs projekt
-    nincs olyan pályázat éppen, ami be tudja fogadni a strand fejlesztését, mivel Miskolc a gyógyfürdős forrásokból kiesik
-    mostanra mások az igények, átgondolandó, hogy a hidegvizes működtetés egyáltalán lehet-e cél
-    megjelenhet a turizmussal való fejlesztés, akár szállodakomplexum, ami vállalkozó bevonásával is opció

-    a jelenlévők célja egyértelműen mégis a lokális igények kiszolgálásán gondolkodni, ennek alternatívái:

• minimál-funkcióval 11 800 nm-es területen működtetni, majd később fejleszteni
•         -    későbbi fejlesztésekre javaslatok: geotermikus kutakkal, játék tematikával kiegészített közönségnövelés, kneipp kúrák, egyéb rekreációs kezelések
•         -    városrészi igények, közösségi térként, kertként, akár játszótér koncepció, nyilvános vécé, stb.
•         -    turisztika – vár – környezettel összhangba hozás
• közösségi munkával, felajánlásokkal történő beindítás: felajánlás született a kertészeti munkákra, zöldtelületre, terület közös megtisztítására
• civil szervezetté válás lehetősége az érintettek köréből, a „jó gazda” szerep is lehetőség
• közösségi vállalkozás, akár szövetkezet gondolata
• turisztika-vendéglátás körforgásába való bekapcsolás
• sport lehetőségei
• LTT pro/kontra érvek a terület és a funkció mentén

-    az üzemeltetés irányairól:

• melegvizes forrásról információ van-e?, geotermikus működtetés opció-e?
• feltörő melegvíz volt a helyszínen a szeszfőzde mögött
• napkollektoros vízforgatás lehetőségei
• régi felújított medencék ma is rozsdamentesek
• üzleti tervek készítésére javaslat: 2020-as számítások újragondolása közösséggel, akár 1000 Ft-os jegyárakkal is működhetne, akkori mondás szerint, ha az életre keltés az első lépés célja
• szauna mint autentikus pihenés, közösségi hely is elegendő lehet elsőre

Kulcsszavak a megértésről, avagy kinek mit adott a beszélgetés:

ZSIVALY, HARMONIKUS TÁJÉPÍTÉSZET, JÁTSZÓTÉR – IS OPCIÓ, S NEMCSAK AZ EREDETI ÁLLAPOT, SZAUNA, VIZEK FELTÁRÁSA, MIÉNK, „KISCSINOS ÉKSZER LEHET”, TALÁLJUK KI KÖZÖSEN, REMÉNY, KÖZÖSEN, EGYÜTT

(fotók: Juhász Ákos, Minap)