Városi Esték: Fogalmazzuk meg a Népkert jövőjét!
A Népkert kérdése a Városi Esték programsorozat következő nagy témája. Ahogy az elsőnél, a diósgyőri strand dilemmájánál, itt is az a lényeg, hogy az érdeklődő miskolciak az önkormányzattal és a közreműködő civil szakemberekkel közösen gondolkodva beszélhessenek át egy fontos ügyet. Mi változzon a Népkertet illetően és mi ne? Mi az adottságok, a lehetőségek, a korlátok? Ha lesz mód komolyabb fejlesztésre, az milyen városlakói igényeket szolgálhasson ki?
A Városi Esték keretében – amely november végén vagy december elején fog egy „élő”, személyes közösségi beszélgetésben kicsúcsosodni – jelen weboldal kínál a következő hetek folyamán háttérinformációkat, térképeket, grafikákat, adatokat és szakemberi meglátásokat, hogy jobban fel tudjuk mérni a lehetséges irányokat. Elsőként a miskolci városi főkertész gondolatait ismertetjük az alábbiakban:
A neve is mutatja: „Nép-kert”, vagyis ez a hely közvetlen funkciójaként a rekreációt szolgálja. Egyszerűbben szólva azt, hogy kimenjenek a családok, minden korosztály, és élménydús kikapcsolódás, feltöltődés lehessen a részük. A fő cél tehát a szabadidős tevékenységek, a sétahely, a találkahely. „Kiszabadulni a nagyvárosi közegből” – és ezt a Népkertben, a Görgey és Király utcák közötti mintegy kilenc hektáron könnyen elérhetjük.
Forgalmas utak határolják, itt van szomszédjában a belváros, mégis egy valódi zöld oázis. Csend. A város közepe. Ettől nem kevesebb, inkább több.
Ugyanakkor sajnálatos tény, immár évtizedek óta: a Népkert ha nem is elhanyagolt közterület, de az alapvető gondozáson túli figyelem nemigen jutott rá. A szükséges (kertészeti) beavatkozások sokszor elmaradtak.
Mára tulajdonképpen parkerdővé vált. A fák egészségi állapotuk, illetve egymással való „konkurálásuk” révén szelektálódtak. Csak kényszeredett faültetések történnek modern korunkban. (Részben cégek, civilek által, stb.) Jelenleg, úgymond, attrakció a szökőkúton kívül lényegében nincs, legalábbis kertépítészeti szempontból nézve. A régebbi és újabb keletű funkciók manapság: a futókör, a játszótér, a kondipark, a sportpályák. Ezek a szerepek tetten érhetőek, jelen vannak, de nem összekapcsoltan. Példa erre a két különálló játszótér, a park keleti, illetve nyugati oldalán. Szögezzük le ugyanakkor, hogy a mainál sokkal több funkciót aligha bír már el a terület. Mármint abban az esetben, ha szem előtt akarjuk tartani a meglévő értékes faállomány megőrzésének érdekét.
Ha most akarnám tehát definiálni, mi a Népkert: ez egy intenzív gondozású parkerdő.
Ahol az aljnövényzet rendkívül gyér. A nagymértékű leárnyékoltság miatt a gyepes felületek aránya kicsi. A park építésekor kialakított sétány-nyomvonalak máig meghatározóak. Mégis kevés késztetést érzünk, hogy ezeket a sétautakat bejárjuk... Sokakban felmerülő igény, hogy legyen közvilágítás, valamint térfigyelő kamerák. Ezek közbiztonsági szempontból nyilvánvalóan hasznosak lehetnek. Csakhogy földkábel-hálózatra van szükségük! Akkor pedig a talajt bolygatni kellene, ezzel pedig a meglévő fák életkörülményeit rontanánk óhatatlanul.
Ez egy élő növényekkel teli helyszín. Kiemelt feladatomnak tekintem városi főkertészként a vele való törődést. A Népkert tekintetében egyértelmű igény mutatkozik rá, sok fórumon adtak hangot annak a miskolciak, hogy fogalmazzuk meg a jövőt. Nos, sokféle jövőt el lehet képzelni. Bízom benne, hogy a Városi Esték-sorozat kapcsán képet kapunk arról, a miskolciak mit látnának itt szívesen – és mit nem. Vajon mi ösztönözné még jobban a városlakókat, hogy igénybe vegyék a területet, jól érezzék ott magukat? Bármit szeretnénk, arra alkalmassá lehet és kell tenni.
A népkerti faállomány jellemzően nyolcvan éves körüli. Ezek a fák vágásérettségükhöz közel jutottak. Ez egy környezetileg terhelt terület. Nem tekinthető természetes közegnek.
Lehet gondolkodni ligetesítésben, értékmegtartó parkfelújításban, kertépítésben. Amiben nem lehetséges: hogy ledózeroljuk és a nulláról indulunk.
A feladat tehát meghatározni azt a tervezési programot, amit aztán egy tájépítésznek koncepcióként adhatunk át, és mint a miskolciak igényét fogalmazhatjuk meg. Tervpályázatot is el tudok majd erre képzelni. Mindennek a következő fél esztendő folyamán kell megtörténnie. Az európai uniós tervezési időszak, az úgynevezett TOP Plusz pályázati források 2023 elején fognak elérhető válni számunkra (reményeink szerint). Százmilliós nagyságrendű fejlesztési-szépítési beruházási lehetőségről beszélünk forintban, amivel a városlakók számára szerethetőbbé és „használhatóbbá” varázsolhatjuk a Népkertet.
Czifrusz Natália városi főkertész