Az energia a világ minden területén az élet és a fejlődés alapvető hajtóereje. Az energia lehet elektromos, hőenergia, mechanikai energia, kémiai energia vagy más formákban jelenhet meg. Az energia használata az iparban, a közlekedésben, az otthonokban és az üzleti tevékenységekben is meghatározó szerepet játszik.
Az energiatermelés és -felhasználás környezeti hatásai, különösen a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátása, a légszennyezés és az éghajlatváltozás miatt egyre inkább kiemelt figyelmet kapnak. Ennek eredményeként az energiaágazatban egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és a megújuló energiaforrások felhasználása.
Néhány fontos fogalom az energia kapcsán:
- Megújuló energiaforrások: Olyan energiaforrások, amelyek folyamatosan megújulnak vagy végtelenül rendelkezésre állnak, mint például a napenergia, a szélenergia, a vízenergia (hidroenergia), a geotermikus energia és a biomassza.
- Fosszilis energiaforrások: Olyan energiaforrások, amelyeket a Földön található szerves anyagokból nyernek, mint például a szén, a kőolaj és a földgáz.
- Atomenergia: Az atomreaktorokban lejátszódó nukleáris reakciók által létrehozott energia, amelynek termeléséhez nukleáris üzemanyagokra van szükség, például uránra vagy plutóniumra.
- Energiahatékonyság: Az energiahatékonyság az energiafelhasználás hatékonyságát jelenti, vagyis hogy kevesebb energia felhasználásával több munkát vagy szolgáltatást lehessen elérni.
Az energia egy olyan terület, amely folyamatosan változik és fejlődik az emberiség igényeinek és technológiai fejlesztéseinek függvényében. A fenntartható energiahasználat és az energiahatékonyság elősegítése kulcsfontosságú a jövőbeli energiakihívások kezelésében és a környezet védelmében.
Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-a az energiafelhasználásból és -termelésből ered, ezért az energiaágazat dekarbonizációja kulcsfontosságú lépést jelent a klímasemleges Unió felé vezető úton. Az energiafogyasztáshoz kötődő szektorok pl. épületek, közlekedés, ipar, áram- és távhő-termelés, mezőgazdaság stb. energia-ellátása.
Az EU több szinten is dolgozik az alábbi célkitűzések megvalósítása érdekében:
- tisztább energiaforrások – például megújuló tengeri energia és hidrogén – fejlesztésének és elterjedésének támogatása
- az energiarendszerek integrációjának előmozdítása EU-szerte
- összekapcsolt energetikai infrastruktúra kialakítása az uniós energiafolyosókon keresztül
- az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata, beleértve az azokban 2030-ra kitűzött célokat is
- Tiszta energia
- Az épületágazat Európa egyik legnagyobb energiafogyasztója, és az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint egyharmadáért felelős.
Az uniós miniszterek 2021 júniusában jóváhagyták az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáról szóló tanácsi következtetéseket, amelyekben hangsúlyosak a társadalmi befogadás, a gazdasági helyreállítás és a zöld átállás szempontjai. A miniszterek megerősítették a stratégia azon célját, miszerint az Európai Unióban 2030-ra legalább meg kell kétszerezni az energiahatékonysági felújítás arányát.